[1291-1272] [1271-1252] [1251-1232] [1231-1212] [1211-1192] [1191-1172] [1171-1152] [1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [Korábbi] [Archívum]
Csak értem?
Nem értem, hogy miért nem a kottáját töltötted fel?
2009.03.25 21:59 *Jane* „Holdfényben csillogott a víz a tenger partján,
És meséket súgott minden éj...
Ó, nem lehet, hogy elfelejts, és vissza többé ne térj!
Ó, nem lehet, hogy elfelejts, és vissza többé ne térj!
A mese jó! A mese szép! No gyere hát! Mesélek még!
A meseszó... Elringató... Ha jön az éj... Álmodni, álmodozni jó...
Ezt is az iskolai énekkaron tanultam, szerintem kicsit szerelmes jellegű! Úgy megszakad a szívem, amikor a refrénre gondolok (Ó, nem lehet, hogy elfelejts, és vissza többé ne térj!)
Kicsit érzelmes, nem?” |
Ki vagyok én?
Ki vagyok én?
Éhes lelkem,
Fájó szívemmel
Élek itt.
Ki vagyok én?
Nélküle nem érzem,
Hogy létezem.
Ki vagyok én?
Viharos énem,
Szenvedőlényem
Nélküle élek.
Ki vagyok én?
Őnincsen mellettem.
Üres vagyok!
Végül is tudom ki is lennék,
Csak szerelem nélkül élek én.
Gyere és mutasd meg ki is voltam!
Szeress, ölelj, taníts meg újra!
|
Követelés
Vihar a lelkembe, Kell!
Magány és csend, El!
Párod a bajban, Leszek!
Levegőm az élethez, Leszel!
Lángoljon szívem, lelkem, Akarom!
A csókod égessen már, Siess!
Az érintéstől testem Ziháljon már!
Az ölelésed vágykeltő, Eszem vesztem!
S ha az érzés rám tör Reszketek.
Fájdalom és magány, El!
Társam a rosszban, Legyél!
Gyere már felém, Erre!
Mond el nekem hol vagy, Merre!
|
Folytatása..
Aztán, egy tavaszi éjszakán
Mikor az ágya mellett ültem,
Fogtam a kezét, s néztem
Ahogy alszik csendesen-némán.
Levegőt is alig vett,
Talán már csak értem élt,
Kinyitotta két gyönyörű kék szemét,
Rám nézett, mosolygott, csókot akart adni
De, ahogy felém hajolt ereje nem volt már annyi.
Könnyes szemmel, szemeibe néztem
Pontosan, úgy ahogyan régen,
Megcsókoltam, lágyan s kedvesen!
Utolsó erejével megszorítja vállam,
Utolsó erejével búcsúcsókot ad,
Utolsó erejével rám nézett könnyezve,
Utolsó erejével elhagyja egy mondat a száját:
Szeretlek! Szeretlek Kedvesem Örökre!
Kezei már nem szorítanak,
Szemei lecsukódnak,
Levegőt többet már nem vesz
Te átkozott angyal miért tetted ezt?!
Miért vitted el, kit legjobban szerettem?!
Légy átkozott szüntelen!
Légy átkozott te Fekete Angyal!
Szenvedj mindig, mikor ébred a hajnal!
Átkozott angyal!
Először s utoljára szólok hozzád:
Ha elvitted Őt, akkor vigyázz is Rá!
|
hellóka!
ezt a versemet donnalight ra is beküldtem..:)
remélem tetszeni fog nektek!:)
Átkozott Angyal!
Boldogok voltunk, Én és Ő
Tudom, mi voltunk egymásnak a nagy Ő!
Teltek a napok,hetek,hónapok, s egyszer azt mondtad:
- Drágám, meghalok!
Mosolyogtam s mondtam:
- Szivem ne hülyéskedj!
- Kicsim tudod,hogy szeretlek: de tudnod kell, elkell hogy engedj!
Azt mondták az orvosok,hogy nem sokára meghalok!
-Szivem kérlek ne mondj ilyet
Szívem nélküled velem mi lesz?
Nem hagyhatsz itt, nem mehetsz el, nekem soha többé más nem kell!
Te vagy nekem a nap az ébredés
Te vagy nekem a mézédes létezés!
S ekkor egymás csókjaiba borulva,
Könnyektől megvakulva,
Álltunk egymás karjaiba fonódva
s visszagondoltunk a csodás múltra!
Nem tudom, mit hoz a jövő,
Talán félelmet és rettegést
Hátha az orvosok mondtak tévedést!
De aztán teltek a napok, hetek
nap napot szenvedés követett.
Nem tudom elengedni, Őt akit szeretek
Őt akivel a legboldogabb lehetek,
aki vigyázott rám éjjel-nappal
ne vidd el tőlem Fekete Angyal!
Könyörgöm, hogy maradjon velem
Mert ő az egyetlen boldogságom nekem!
Aztán, egy tavaszi éjszakán
|
Tedd fel a kérdést,
S várd a választ,
Ha fájnia kell hagyd hát azt.
Szép volt,ez nyújtson vigaszt.
Ha a szerelem erös,
És kibirja eztis,
Ne legyen felejtös,
Beszéljetek mostis.
Hisz ha tudod hogy szereted,
Csak ö kell most neked,
S érzes töle is ugyanezt,
Mentsd meg, hiddel meglehet!
remélem tetszett:) |
úristen... :(( <3
"Lány: Lassíts!
Fiú: Nem. Ez vicces!
Lány: Nem az, kérlek lassíts, mert félek.
Fiú: Akkor mondd, hogy szeretsz!
Lány: Rendben, szeretlek. Lassíts!
Fiú: Akkor most ölelj meg.
A lány megöleli.
Fiú: Most le tudnád venni rólam a bukósisakot és feltenni magadra? Zavar.
Az újságban másnap: Egy motor nekicsapódott az épületnek egy fékhiba miatt. Két ember volt a motoron, de csak egy élte túl. Mint később kiderült, fél úton tönkre ment a fék, a sofőr tudta, de nem akarta megmondani az utasnak." |
CuteDemon
furcsa, őszinte láttószögböl irtad a verset, de nekem tetszik:DD |
Szerintem nagyoon jóh lett:D ^^
Puszi^^:D |
Vágy...
Kívánlak, érezni szeretnélek
forró csókjaidra éhezem,
de mégis...mégis félek,
azt tudom csak veled vétkezem.
Forró pillanatoknak akarom
magam átadni,
s szeretnélek meztelenül látni.
Szeretnem érezni forró, túl hevült testedet
ettől a vágytól én már szenvedek,
mert a szívem szeretné, eszem tiltja,
nagy az én lelkemnek kínja.
Szívem szerint letepernélek,
eszem szerint nem érintenélek,
de szívem egyre jobban, hevesebben ver,
tudom, nekem forró pillanat kell.
Az eszem szavát megtagadom,
s magam az érzésnek átadom,
kényeztetlek csókolom a szád,
veled leszek egy életen át.
Kívánlak, megveszek érted
Te is kívánsz, tudom s érzem,
gyere Szívem én várok rád,
töltsünk el egy forró éjszakát!
Na milyen lett?:) Puszi: CuteDemon:P
|
Szeriintem nagyoon jóóh : D.Puszihm<3. |
Egy másodperc elég volt, hogy megszeresselek,
de egy élet is kevés, hogy elfeledjelek.
Emlékszel még? Rámnéztél, s én vissza,
ez a szerelem őszinte és tiszta.
Azóta nem tudlak elfelejteni, s nem is foglak soha talán,
rólad álmodom minden éjszakán,
Minden percben vágyom rá, hogy újra lássalak,
A szemedbe nézzek, s hogy halljam a hangodat.
Szükségem van rád, a szívem hozzád vezet,
de tudom, ez nem helyes. Ezt nem lehet.
Hiszen másé vagy, mást szeretsz te, nem engem,
más lány kezét fogod, más lány ajkait csókolod már régen.
S ez fáj legjobban. Hogyha úgyis tudom, nem lehet köztünk semmi,
miért szeretlek? Miért nem tudlak elfeledni?
S ha Te tudtad, nem szerethetsz engem,
miért csalogatsz? Miért játszol a szívemmel?
Ez lett belőle, belédszerettem, meghalnék érted,
de Te nem veszel észre, csak éled az életed.
Utoljára még csak annyit mondanék Neked:
legyen nagyon boldog életed
s emlékezz néha-néha rám, aki örökké szeret!
Hát, ennyi sikeredett. (: Milyen?
|
Emily^^
Egész nap fent vagyok :D:D xD |
Értem:D
Elkérhetem az msned? :) Ha van kedved beszélni :)^^
Puszaaaaaaaaa^^ |
15 :) 13 vagy 14 évesen írtam egy fontos embernek! |
[1291-1272] [1271-1252] [1251-1232] [1231-1212] [1211-1192] [1191-1172] [1171-1152] [1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [Korábbi] [Archívum]
|