NETRŐL:
Én egyszer egy hét végi meló után értem haza. már az ajtóban fogadott a kisfiam, aki akkor kb. 3 éves lehetett.
Nagy elragadtatással mesélt arról, hogy éppen a karate világ kupát nézte, és ott milyen ütéseket, rúgásokat látott lassítva. Magyarázat közben egy csodálatos ívű, félfordulatos rúgást mutatott be, ami természetesen a magasságából adódóan, pontosan a legnemesebb szervemen talált el.
Ennek folyományaként kb. tíz percig a földön összegörnyedve, fetrengve, kínomban a nejemmel együtt nevetve gratuláltam a jó megfigyelőképességének. A kölyök büszkén húzta ki magát.
A cserfes, két éves kislányommal a nejemmel együtt száltunk be a liftbe. Az emeleti szomszédokkal néhány bályos reggeli mosolyt váltva a leánykám megtörve a csendet, belöki: "Ugye anya ha te vezetsz Apa mindig azt mondja, hogy az Isten b@ssza meg!"Hát a lift elég lassan ért le.
Szombat este nem tudtam elaludni, forgolódtam az ágyban. Gondoltam írok egy kedves sms-t a barátomnak, hogy mennyire jó volna mos... /a többit a fantáziátokra bízom :smile:/
Másnap reggel kapkodva készültem, hogy elérjem a buszomat Pestre. Bedobtam az ágyban heverő telcsit a kistáskámba, és mire út közben újra elővettem, egy jelentés díszelgett rajta: Kézbesítve ... címére.
Nem nyomtam be a számzárat, és az első névnek, aki a telefonkönyvben szerepelt eljuttatta a telcsim az esti üzit.
A dolog szépsége, hogy az illető férfi annyi idős mint apukám, egy helyen dolgoztunk nyáron, és több estét is végigpiáltunk már együtt...
Ifjú házas koromban, csinos feleségemmel sétálgattam a Vasmü úton. Barátom meglát, s odaszól nekem: "Jó nőd van!" "Köszi, de ez a feleségem"- válaszolok neki kicsit zavartan.
"A múltkorira is ezt mondtad" semmisít meg a nem várt válasz.
Magyarázkodni..... nem lehetett:-)
A kresszoktatóm mesélte, hogy az egyik kollegája megdugta az egyik tanítványát a kocsiban, és mikor a vizsgabiztos beszélni kezdett, bepárásodott az ablak, és megjelent a szélvédőn két pucér talp lenyomata. 
Ilyen is van
Egyszer én is úgy buktam le, hogy az szerintem veri még a bepárásodós szélvédőt is. Hozzáteszem, ez csak amolyan kvázi-lebukás, mert - és erre büszke vagyok - én egyetlen barátnőmet sem csaltam meg, és ezt igyekszem meg is tartani.
Ezzel a történetben szereplő lánnyal is így volt ez, tudtam, hogy tetszem neki, ártatlan flört, semmi több. Ő viszont nem így gondolta, és egyszer az éjszaka közepén hívott fel. Az akkori barátnőm és én is ébren voltunk még, az ágyban fekve valami éjszakába nyúló filmet néztünk. Ahogy csöngött a telefon, ami az ágy melletti szekrény sarkán volt, a barátnőmön átnyúlva értem el, és ebben a pozícióban is maradtam, amíg felvettem.
Mondanom sem kell, ledermedtem, ahogy a csaj beleszólt, "Szia, én vagyok, nagyon hiányzol, nem tudnál átjönni?" Mondom neki "Az Ákos otthoni számát? Nem, nem tudom. De mi a baj, jól vagy?" Szerencsére a csaj vette a lapot, röviden leráztam. Leteszem a telefont, barátnőm természetesen megkérdezi, hogy ki volt az. Erre én, bosszúsan, "tudod, az a győri csaj, hazament és nem vitt kulcsot, és kérdezte, hogy meg tudnám-e adni az Ákos számát...".
Barátnőm hümmög egyet, nyugtázza a választ, majd megkérdezi: "Igen? És akkor miért dobogott úgy a szíved, hogy a két takarón keresztül is éreztem...?"
....még fénykoromban, mikor még tudtam rohangálni bowlig-golyóval a ...tuggyyátok hol...szal bírtam a strapát rendesen!
úgy esett, hogy kedvesem, aki nem csak az én kedvesem volt, nálam töltötte a délutánt a szeren...éppen a szabadon választott ló-gyakorlat volt, mikor csörög a mobil telefon...hercegnő feláll, telefon felkap:
szia édesem, itt vagyok a "kozmetikusnál", mindjárt végzek! rohanok édes...én is édes...persze édes...én is nagyon édes.....
telefon letesz.....s mire észbe kaptam, már ismét visszapattant a szerre
annyira kész voltam, én elmenni: semmi
mondtam is neki: ha én nem tudtam elmenni, akkor legalább te menj el! tudod merre van a lakásajtó?!?!?!?!
hab a tortán: én voltam abban a pillanatban a legérzéketlenebb büdös-bunkó anyagyilkos népellensége...
Na jó, én is írok egyet. Annak idején, amikor úgy gondoltam, be kellene köttetnem a fejemet valami jóravaló, becsületes férfiúval, be is gyűjtöttem egyet. Minden nagyon klappolt, csak halálosan unalmas volt szegény legény. Nem csoda, hogy egy férjnek abszolút alkalmatlan egyed hamarosan/azonnal elcsábított. Hát, hogy, hogy nem, telefonon keres az a drága, jóravaló, isten is férjnek teremtette, lányos anyák álma ember, mire én kapásból letagtam magam, mondván, .... (ez itt a nevem helye) nincs itthon, viszonthallásra. Egyszer csak az új fiúm megszólal a hátam mögött: mi van, te így szoktad elintézni a pasijaidat? Háááát...
Még a történelem előtti időkben történ velem eme történet:
Középiskolás koromban egy komoly munkában vettünk részt barátommal, ez azzal járt, hogy esetenként még éjfélfelé is a suliban voltunk. Egyik ilyen este ballagtunk egy nagyobb város utcáján a kollégium felé, amikor jött velünk szembe két bombázó éppen "dolgozó" hölgy. Mi kedvesen rájuk meresztettük a szemünket. Erre megszólal az egyik:- Jaj de aranyosak vagytok fiúk!
A másik:- Nem értek rá egy kicsit? Nekünk éppen semmi dolgunk.
Rémülten néztünk össze a barátommal, majd hebegve, elhaló hangon közöltem:- Elnézést, de a busznál vár az anyukám.
Két hölgy kedvesen felnevetett, és a következő mondattal búcsúztak:- Jól van, jól van, nem kell megijedni a néniktől, majd néhány év múlva gyertek vissza!
Nekem egy haverommal a Körúton volt eccer egy sztorim. Ahogy éjszaka mentünk a Blaha felé, már messziről néztünk egy "olyannak"tűnő lányt. Tizennyolc évesen nagyon piszkálta a fantáziánkat. A zsebünkben volt vagy 800 Ft összesen. Mikor közel ért, meglepetésszerűen hozzánk fordult és megkérdezte: "Fijúúk, nem akartok b@szni?"
Ez természetesen nagyon letaglózott mindkettőnket, de azért megkérdeztük: "Mennyiért számítasz egy menetet?" Pontosan nem emléxem mit mondott dehát lényegesen többet annál, amennyi nálunk volt. Erre mér csakazértis megkérdeztük: "Tudod, mi szegény egyetemisták vagyunk, van nálunk 800 Ft, ... ... de ezért akkor mindkettőnkkel, jó?" Kicsit csúnyán nézett ránk és természetesen villámgyorsan otthagyott. Mi pedig nagy büszkén meséltük utána a "hőstettünket".
Szórakozó helyen felajánlkozott a hölgy. Hamar rátértünk a tarifára, mely számomra kicsit borsosnak tünt. Fél óra 6000 Ft. Ezek után én is tettem egy ajánlatot: 1000 forintom van és elég nekem 5 perc........
Eccer írtam egy névtelen emailt. Minden részletre ügyeltem. Egyetlen dolog kerülte el a figyelmemet: A tesóm csinálta a postafiókomat, és a 'teljes neve' rublikát is pontosan kitöltötte.
A mail, fejlécén a teljes nevemmel, valahogy így kezdődött: Szia! Ez egy névtelen levél...
Boldog voltam. Már idestova egy éve járok evvel a lánnyal s így el
határoztuk, hogy megházasodunk.
Szüleim mindenben segítettek, a barátok bátorítottak és a barátnom? Az
egy álom.
Csak egy dolog zavart, de nagyon, a leendő anyósom.
Anyósom, egy karrierista, okos de foleg nagyon szép nő és időnként
nagyon is célzó pillantásokat irányított felém oly annyira, hogy
többször hozott zavarba.
Most már a készülődés vége felé jártunk mikor meghívott lakására,
kontrollálni a már kinyomtatott meghívókat. Elmentem.
Egyedül várt leendő anyósom s közvetlenül megérkezésem utan csendes
csábitó hangon közölte velem, hogy hát most már csak egy hónap és
utána már nős ember leszek ám neki igenis nehezen legyőzheto vágyai
vannak
irántam tehát mielőtt lánya életéhez kötném saját életemet szeretne
velem egyszer szeretkezni. Ezt pontosan így mondta.
Mit mondjak úgy meglepett az egész, hogy szinte gyökeret vert a lábam
földbe.
Szóval nézd, folytatta, én most be megyek a halószobába, Te pedig, ha
te is benne vagy akkor nyugodtan gyere utánam. Evvel lassan ellibegett,
nyál csurogva néztem utána...
Egy pár pillanatig még ott álltam aztán a lakás bejárati ajtója felé
indultam... kinyitottam es kiléptem a lakásból. Kint a férje állt és
könnyes szemekkel ölelt át : boldogok vagyunk fiam, a mi kis
vizsgánkon nagyon sikeresen álltad meg a helyedet, és lányunknak nem
kivánhattunk volna jobbat és megfelelőbbet mint Téged. Fiam vagy.
Tanulság:- Mindig tartsd a Kondomjaidat az autódban.
gyszer dühös lettem a srácomra egy bekapott kettes miatt.
Példabeszédet tartottam arról, hogy én csak három osztályzatot tudok elfogadni, az egyest, mert elfelejtette megtanulni az anyagot, ilyen előfordul. A négyest, mert megtanulta az anyagot, de hibázott egy kicsit. Az ötöst, mert csak. A kettes és a hármas azért elfogadhatatlan, mert tudta,hogy van tanulni való, de nagyívben..
Néhány nap múlva jön haza a srác és közli kaptam egy számodra elfogadható jegyet, egy egyest.
De azért figyelt rám.
Másik, de hasonló jellegű sztori.
A reggeli rohanásban kiborítottam a tejet, de teljes nyugalomban törölgetve a nyomait megjegyeztem, hogy ha mostanyázok és a fejemtetejére állok akkor sem megy vissza a tej a csészébe.
Másnap este a kislányom kiborította a kakaóját a fehér szőnyegre. Kijött, hogy ezt elkerekedett szemmel közelje, majd hozzátette:
- Apu! Hiába leszel dühös, a kakaó akkor sem megy vissza a csészébe.
gy barátnőm két kollégájával ment Pestre. (Ebből az egyik a szeretője volt) És annak a srácnak a feleségét meg a 4 éves kislányát elvitték Rácalmásig. A kislány egész uton a barátnőmet faggatta: Mond ... miért tesznek a colába szénsavat?? És miért colának hívják, és ha a télapó felmegy a tetőre és megbillen és leesik, akkor mi lesz????
Kitartóan válaszolgattam.. Ő izé válaszolgatott, aztán végre kiszált a feleség meg a kislány. (Ekkor még volt a barátnőmön harisnya)
Út közben a barátnőm ült hátul, és beakadt az egyik gyűrűje a harisnyájába, ezért levette. Egyik srácnak sem tűnt fel az egész.
Aztán a nem szerető kiszált Pesten, A barátnőm meg jött haza a másikkal.
Csak Rácalmáson a feleség kérdezett rá, hogy hova lett a harisnya...
Nem velem fordult elő, de bármelyik nővel előfordulhat, ha egy kicsit duci. (A dilemma viszont ismerős, sajnos.) A Bridget Jones c. filmből az egyik kedvenc részletem.
B.J. "fellépésre" készül, de még nem tudja, milyen bugyit vegyen fel: alakformálót, vagy olyat, amiben ágyban, párnák között is befejeződhet a nap. Az alakformáló, hatalmas darab mellett dönt az áttetsző tanga helyett, ám napja párnák közt fejeződik be....
a körúti kurvával naggggyon ismerős, azzal a csajjal én is találkoztam a Rákóczi térnél ,csakhát csóró egyetemistaként nem jött össze az üzlet...vagy tán én ijedtem volna meg a legjobban, ha mégis... Ugyanebből az időből...eccer egy barátommal nagyon meg szerettük volna nézni az egyik legelőkelőbb pesti mulató erotikusnak reklámozott műsorát. Épp nem szmokingban voltunk ,de gondoltuk, így farmerosan is beengednek...tévedtünk. Épp egy államtitkár úr volt a díszvendég, és kiríttunk volna az összhatásból. A köv. előadásra már bemehettünk, de a belépődíjjal ki is merült a havi zsebpénzkeretünk. Elegáns pincér jön: Mit parancsolnak? Válasz: Ö...ö...köszönjük, EGYELŐRE nem kérünk semmit. Mit mondjak...cseppet sem néztek ki minket onnan...
Most jutott eszembe munka közben.......
Páratlan memoriámnak köszönhetően ált. két alkalom után megjegyzek mindent. Munkám során sok emberrel vagyok kapcsolatban. A férfiak egy része mindent elkövet, hogy felhívja magára a figyelmet, ha véletlen sikerül, legközelebb tuti, hogy bizalmaskodni kezd. Ezért kidolgoztam a taktikát: rideg üdvözlés, fagyos mosoly
Én persze mindenkire emlékszem, de nem adom jelét. Egyszer jön a jópofi, külföndön dolgozó :smile:-erről azt gondolják pluszt jelent - és mosolyog már az ajtóban, hogy most aztán már biztosan kedvesen üdvözlöm. Én gyorsan arcot rendezek, és hivatalosan akarom kérdezni: milyen néven?
ehelyett a következőt kérdezem. - Milyen Béla?
Persze Béla arca felragyog, de nekem csak a hasizmom remeg a röhögőgörcstől, az arcizom mozdulatlan.
Mikor indultam dolgozni, levittem a szemetet. Már félúton
jártam, mikor feltűnt, hogy hiányzik a táskám. Aznapra szükséges cuccok voltak benne, így visszafordultam. A lakásban nem találtam. Kis gondolkodás után lesétáltam a kukához, óvatosan felemeltem a tetejét... majd elegáns mozdulattal kikaptam belőle a szatyrot.  A munkások, akik a ház előtt dolgoztak éppen és előtte elismerően mértek végig, diszkréten fordultak el röhögni....
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
Eleinte orbitálisnagy idiótán tartottam Mr.Röhögtetőt, és a poénjait is. Ez nem változott, deh már szétröhögöm rajtuk az agyamat
Szerencsére csak páran láttak,de azok is szakadtak a röhögéstől..XD
