Na sziasztok!Sokszor irtam már ebbe a fórumba persze mindig más névvel..!Most pedig beszeretném másolni ide eddigi verseimet és persze odaírom hogy melyiket milyen névvel irtam akkoriban.És ha tetszenek nektek akkor legközelebb Mile néven fogok írni verseket!!És azért irtam őket mindig más névvel mert szégyenlős vagyok mondjuk nemtudom miért na mindegy:D
Szóval kezdem:
Gyakran egy szempillantás, és megszeretsz valakit,
Első ránézés,mégis érzel valamit.
Beleszeretsz,úgyérzed az életed vele teljes,
El sem tudod képzelni,hogy mást szeress.
Imádod,bármit megtennél érte,
Bármit,pedig senkisem kérte.
Magadra hallgatsz,senki másra,
Mégsem léptél bele a csapdába.
Vigyáztál,hisz jót választottál,
Szerelmes vagy,mégsem változtál.
Úgy szereted,mint még soha senkit,
És szeretni fogod örök életedig. (m3_ néven irtam)
ha álmodom,
úgy érzem az az igazi világom,
ott bármit megtehetek,
és sohasem félek.
de mikor felkelek,
úgy érzem reszketek,
olyan bátortalan vagyok,
mindentől szorongok.
de mióta megláttalak,
mióta imádhatlak,
fény gyúlt könnyes szemembe,
mert mióta tudom hogy mindig ittvagy velem,
a világ újra értelmet nyert bennem.
szárnynélküli angyal voltam,de te segítettél,
az égbe magasra felemeltél.
kérlek téged soha ne engedj el,
a zuhanáshoz még nem készültem fel,
vigyázz rám,én szeretni foglak,
de te ha majd kiszeretsz belőlem,
újra nem lesz szárnyam,
egy hely marad amit választani tudok magányomban,
a föld amire lezuhanok gyorsan,
és ott fogok feküdni.. örökké... holtan.... (Itt chiMaru vooltam)
Megbántottál,én viszont nem tettem volna soha,
Te viszont,egy álmot tiportál porba.
Bele se kellett volna kezdeni,ha tudtad hogy ez lesz belőle,
Én szenvedek,nekem fáj, mégis tevagy megsértődve.
Mindketten tudjuk,hogy nem leszünk többé együtt,
Nem fog össze érni,két kicsi kezünk.
És hiába szeretlek majd akkoris,és bármit megtennék majd még mindig érted,
Tudom jól hogy utánna,nem tudok majd újra bízni benned.
Nem mutatom ki,de igenis szomorú vagyok,
Bárki kérdezi,mindenkinek mást mondok.
Ha visszafordíthatnám az időt,mindent megváltoztatnék,
De addig is maradjon ez,egy gyönyörű emlék... (itt Miracle voltam)
Bár mindenki mást hisz de én elmondom,
Már nem tudom magamban tartanom,
Tagadnom kellett hogy csak érted élek,
Másnak kellett mondanom hogy:Szeretlek téged!
Pedig tudtam jól hogy nem jót cselekszem,
Mást diktált a szívem és mást az eszem,
Az eszem azt hogy hagyjalak téged,
A szívem azt súgta: Ne add fel kérlek!
Feladtam,hiszen te már mást szeretsz,
Másnak mondod hogy:Én vagyok aki érted bármit megtesz.
Fáj nagyon,de el kell hogy engedjelek,
Már a legjobb barátnőmet szereted.
Nem haragszom rá próbált téged nem szeretni,
Kérlek próbáljatok meg egymásra vigyázni,
Neked csak annyit mondok hogy ne hagyd el soha,
Nicica:
nekem is nagyonn tetszenek a verseid =)
EWErica.tm.
huhh..x]
...
nkem nagyonteccik...=) |
|