[1291-1272] [1271-1252] [1251-1232] [1231-1212] [1211-1192] [1191-1172] [1171-1152] [1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [Korábbi] [Archívum]
sziasztook.
itt egy újabb. remélem tetszik ^^
Az élet egy út, amit végig kell járni.
Annak mentén a boldogságot megtalálni.
Hegyekkel völgyekkel teli e szakasz,
Megeshet, hogy néha könnyeket fakaszt.
Kisgyermekként egy tökéletes életet remélsz
Elhatározod, boldog leszel amíg csak élsz.
Aztán rájössz, az élet mégiscsak keserű.
Mit gondoltál, hogy is lehetne egyszerű ?
Nem kell érte hullajtanod könnyeket!
Tanuldd meg; élvezni kell az életet!
Hisz csalódni fogsz százszor, s ezerszer,
Azért, hogy boldog lehess egyetlen egyszer. |
Köxy. :D
Hát ezt nem én írtam de belebolondultam ebbe a versbe:
Reménytelenség
Fiatal vagy, tapasztalatlan,
Nem kerülöd azt, ami
Végtelen rosszat okozhat néked.
Mindenkiben csalódtál,
Igazságtalanságot érzel,
De ami a legrosszabb:
Nem veszed észre, hogy létezel.
Elmerülsz a szenvedésben,
Elmerülsz könnyeidben,
Nem uralkodsz magadon,
Gondjaiddal küszködsz,
Nem kerülöd már őket,
Miden csak nehezebb és nehezebb,
S újból azt szeretnéd,
Hogy át tudj lépni mindenen,
Szeretnéd... de nem mered.
Sokszor a magány gyötör,
Felteszed a kérdést: Most merre?
Beleuntál már az egészbe,
De ülsz és töprengsz:
Hisz az idő nincs elveszve,
Még mindig van Remény,
Tanulj meg szeretni!
Mert az élet rövid,
S a múlásig élned kell!
|
Ez annyira teccik.=')
Láttalak...
Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt sugtad:
»Édesem, szeretlek!«
Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Gyönyörű vagy most is,
De meg nem igéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: »Szeretlek!« |
|
Ady Endre
1877. november 22. — 1919. január 27.
|
|
BÉNAAAA |
Ezt nem én írtam, de ez számomra a világ legszebb szerelmes verse.. ha gondoljátok, keressétek meg youtubon..és hallgassátok meg...én mindig elsírom magam rajta..és hát persze azért, mert szerelmes vagyok reménytelenül vkibe, akivel nemrég együtt voltunk, de szakított velem, és én még mindig szeretem azóta is.. 4 hónapja, hogy már nem vagyunk együttl.. íme a vers:
Mond, gondolsz-e rám?
Mikor egy Este otthon, egyedül talál, az ablakon kinézel, de semmit se látsz- Mond, gondolsz-e rám?
Mikor a napok léggömbjéből az idő elszivárog, és elfelejtett szavak után nem fordulsz már vissza- Mond, gondolsz-e rám?
Megteszel mindent, úgy csinálsz, mintha élnél, órádra nem nézel, elrohansz, mielőtt sírásra görbülne szád- Mond, gondolsz-e rám?
Mit elvettél magadtól, nem kapod ajándékba vissza, imád az égbe, hallgatásod földre száll- Mond, gondolsz-e rám?
S mikor tavasszal nyílnak az erdei virágok, magadat a tükörben oly öregnek látod- Mond, gondolsz-e rám?
Tested áruként a holnapnak kínálod és napról-napra árulod el titkaid másnak- Mond, gondolsz-e rám?
Mikor szerelmes kutyák vonyítanak az éjben, Te egyedül gömbölyödsz fészkedbe- Mond, gondolsz-e rám?
Pedig várod, hogy az élet újra Rád találjon, de legbensőbb titkaid nem érti új barátod- Mond, gondolsz-e rám?
Egyszer majd tudod, szép lesz újra minden. Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben. Igaz lesz minden szó, a csókok szívhez érnek, s a madarak messzi délről lassan hazatérnek. S én várni fogok, mert várni kell arra: Aki nem jön el...
Fáradt éjszakában tudod, álmatlan a csend, de hajnalban a derengés új reményt üzen. Éhes madár a reggel.. az emlék megpihen.
Akit az éjjel vártam: Nem jön ma sem el.
Remélem teccik
Puszóó
|
Óda a lopótökökhöz
Ó ti kedves rím tolvajok
Itt a versem vigyétek
Húsvétra majd újat kapok
Legyen hát a tiétek
(Avagy egyet én is lopok
Ha ott járok felétek...)
|
Kedves . !
Muti a te saját szerzeményed és akkor talán tudlak tekinteni vkinek. Így nem igazán, mert te mindenkit fikázol csak azért, mert irigyeled azt, h mi tudunk verset írni te meg nem! Ennyi!
A többieknek meg köszönöm! ;) (K)
|
Wanda Szerintem kezdésnek nem is rossz. ;) (: Így tovább. (Y)
Nicki, te pedig írj csak, mert szerintem is jó lett a versed. :)
PiCur.<3 |
az uccsó sor:
de még tud a szívem remélni* |
Hello.
Nem most járok itt először, de eddig csak olvasgattam. De most költöttem egy verset és nem bírtam ki hogy ne írjam le.
Szal:
Ha elmegyek melltted
szívem egyre erősebben ver
de te ilyenkor
felém se nézel
Mért kínoz ennyire a sors?
Hogy egy pillantást tőled
felém nem hoz.
Ez legbelül annyira nyom.
mindig mielőtt elaludnék
A te arcodat látom.
de ezt elfújja a szél
s mindig veled álmodom.
Mért nem nézel rám soha?
A sors velem mért ilyen mostoha?
De a szívem még remél
Hátha egyszer felém néznél.
Te nem érzel irántam semmit
Még nem is ismersz
de annyira ver a szívem
Mert én beléd estem
Még mindig szeretlek
S ha megkapnálak, el nem engednélek
s érzem, ez az érzés soha el nem múlik
Hogy tud még a szívem remélni?
Nahát nem a legprofibb vers de szívből jön.Igaz még címe sincs.Látszik hogy nem vok kiköpött petőfi |
Kedves .!
Írj jobbat ha tudsz... Mindenkiét fikázod akkor írj te egy jó verset!
Mert én tőled még nem láttam egyet sem...
Nikci:
Sztem nagyon jó! ;) |
TE MOST ITT NAGYBA PETŐFINEK KÉPZELED MAGAD? XD KURVA SZAR A VERSED!!! :) |
Vekszem az ágyba és nézek magam elé;
Közben arcomon folynak könnyeim.
Fáj valami, valami ott legbelül
Kínozz és szét tép menthetetlenül.
Ha kérdezed is mi az mi bennem ül?
S fájdalmam kitől enyhül?
Tudnod kell te vagy az,
Kitől szívem mindig boldogabb.
Hiányod az mi bennem nyomot hagy,
S magával ragad.
Ha veled lehetek, nincsen baj,
Mert te vagy ki menedéket, biztonságot ad.
Kínoznak azok a napok mikor nem vagy velem,
De mikor újra láthatlak az a mennyország nekem.
Hiányzol, de nagyon,
Mint minden egyes ilyen napon.
Itt egy újabb vers tőlem! Nickitől! Véleményt írjatok légyszi.Pusszantás. |
örülök, hogy tetszik ^-^
nagyon joo verseket irtatok. gratulálok hozzájuk. :D |
Útjaink elváltak,
S mos nem tudom, mit csináljak.
Nem hiszel nekem,
Azt hiszem, ebből lett elegem.
Most viszont vége,
És nekem rülnöm kéne...
Akkor miért nem teszem?
Egész nap rajtad forog az eszem,
Most mégis felejtenem kéne,
Felejtenem kéne, de nem teszem.
És miért nem, azt nem tudom,
Azt hiszem; te örökre bennem égsz,
Örökre, örökre, s még messzebb; sokkal tovább, míg élsz.
Hát igen... szakítottam a barátommal... már nem is tudom miért, de én dobtam. Most elég rosszul vagyok, és hát ez kikívánkozott belőlem. |
Nyáháá emberek csak ámulok itt. =)énis írtam egy verset de az egy rakat sz*r lett.:SSzuperwomeen: nagyon ühyes vagy,hogy csak így tudtál írni egyet =)gratula.
PiCur: wáá ugy szeretem a verseidet hogy nagyon.annyira egyetértek velük és ajj. :S nagyon ügyes vagy te is =)
Na itt az enyém is:(véleményt pls)
Köszönöm valetinra a szivet,
Azóta szívesen nézem a vipet.
Reménykedtem,érzel valamit irántam,
S valóra vált amit kivántam.
Legalábbis azt remélem,
Hogy ezt jól értem.
Ha mégse,ne haragudj
Nem kell miattam aggódnod,
Le fogok kopni ha akarod,
Nem kell majd levakarnod.
Levelemet ezzel be is fejezem,
S remélem nem untattalak feleslegesen.
AMugy azóta elmondtam neki hogy szeretem,és kideürlt hogy ő nem szeret engem.AMugy a szivet a MyVIPen küldhető szívre értem,mert ő is küldött.csak akkor azt nem rétem hogy minek küldött,ha nem szeret.amugy azóta is nagyon jóba vagyunk,napontza beszélünk,tudom h kinek jön be meg neki ki jön be,szal ha eccer belémszeretne tudnék róla.xD
Na sziasztok=) |
Húú szupeerwomen* nagyon szépen köszönöm:) ez nagyon szép:) KÖSZÖNÖÖÖM:) |
Szétváltak útjaink,
elmúltak közös álmaink.
Talán még lesz remény,
az élet erdején. |
Hát szupeerwomen* sztem nagyon jó lett. =D Nagyon tetszik. sok sok Grat (Y) :D
PiCur.<3 |
[1291-1272] [1271-1252] [1251-1232] [1231-1212] [1211-1192] [1191-1172] [1171-1152] [1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [Korábbi] [Archívum]
|