Új bejegyzés Frissítés

2009.03.21. 18:29 Barby

Bocsi 360 az nem fért ki de megoldom...

2009.03.21. 18:06 .

Írj.  ^^

2009.03.21. 12:25 PUMPOS

JESSSSSSSZ!

2009.03.21. 09:52 anonimus

Extra aerobic óra Már 2 hónapja jártam aaerobic órára ,mikor ez az eset történt. Az 3ra után volt lehetőség lezuhanyozn.Valahogy úgy sikerült ez a fürdés,hogy mindenki elemnt már.(igaz kérdezték a barátnőim hogy megvárjanek-e) Beálltam a zuhany alá,a meleg víz rámcsöppent.Sztem tudjátok milyen érzés.Egyszer csak azt érzem ,hogy valaki átkarol.Bizsergés fogott el.nagy nehezen megfordultam láttam hogy az aerobic tanár az.MEgcsókolt,majd megkérdezte hogy szeretném -e ? Válasz helyet én is megcsókoltam.álttunk a meleg víz alatt, fehér ruhája teljesen vizes lett,látszottak izmai... elképesztő volt.a válamtól kezdve csokolgatott,minden porcikámat.Mikor a hasamhoz ért,felállt. Elzárta a vizet,és felemelt.Egyenesen az ő öltözőjébe vitt.Ott volt egy kis ágy szerűség.Letett oda.Majdnem ismét a hasamat simogatta.Majd a combomhoz,lámhoz ért. úgy bizsergett bennem minden. Hozzáért a szemérem ajkamhoz.Először csokolgatta.Majd egy ujját bettete,de nem kelett sok hogy a 2.-kat,3.-kat is be tudja illeszteni.Egy pár perc telt el így.Sikítoztam,nagyszerű volt.Akor még az orgazmus?. Elkezdet nyalni.Ez még jobb volt. Hallkan a fülembe súgta,hogy most én jövök.Ő feküdt alulra,és inkább ráültem(feküdtem).Levettem rla a polot,majd szép lassan elkezdtem csókolgatni az egész felső testét.Majd lekerült róla az alsónadrág. Száma vettem az amúgy nagy már most majd eldurrano farkát.Nem kellet sok közölte  hogy hagyjam abba,mert elmegy,de én nem!!! KIvettem a számból a kezemmel játszotam vele egy 1 percet kb..Mellemre irányítottam és hagytam h eldurranjon ott.Az ondot felsimítottam és lenyaltam az ujjamrol.Mivel elemnt ujra játszanom kellett hogy felálljon neki.Először a kezemmel,aztán számba vetem ismét.Először gyengéden,lágyan szoptam,majd bevadultam énis.DE ő is.Megfogta a fejem és ő huzkálta a faszán.Hirtelen az ágyra dobott,és széthuzta a lábaimat.behatolt,olyan gyönyör fogott el mikor bennem járt.dE ez még nem az orgazmus volt. Eőször lassan csinálta,de aztán egyre gyorsabban.Hirtelen hatalmasat sikitottam.olyan orgazmuson volt.Sose felejtem el.Kivette a farkát,és kinyalta a puncim.Majd lovagoltatott magán.Elment.hagytam h belém.DE még akkor is folytatta.Megfogott letet a földre kutya alakba.elősz6r ujjal htaolt a popomba,de 1-2 perc után a szeszámával.közben a kezével a punciban nyúkált.0reztem h elmegyek,ő is.Kivette farkát,Csak rám koncentrált.nyalt,ujjazott és elmentem.kinyalta a nedvet.majd én t kényeztettem,szoptam.Nem kellett so ismét elment.TEle spirccelte a testem.Ezt kezemre vettem,majd lenyaltam.Végezetül megbeszéltük,hogy nem beszélünk erről többet.Nem találkozunk vagy ilyesmikDe ha véletlenük 6sszefutunk,akkor benne vayunk egy plusz aerobic órában.Annyit kért hogy adjam oda neki a bugyim.tőlem lehet mánikákus bugyugy1jtő vagy ilyesmi nem érdekelt.Mondtam neki hogy kísérjen ki az öltözőbe és oda adom.Kiértünk.VOlt ott egy pad,ráfekütem.Mondtam neki h nyaljon egy kicsit még.NYalt persze.Megfogtam a bugyim és kitöröltem vele még amúgy is lucskos puncim és oda adtam neki. gyönyörű óra volt,sosem felejtem el.   Szeretnétek hogy írjak még,van egypár ilyen sztorim ?

2009.03.20. 15:10 Micc

LenniÉn Kösz, igen, én írtam :)

2009.03.20. 13:42 360

hol van a többi része? amikor már az ágyban vannak?

2009.03.20. 13:30 semmi kül.

Egész jó...

2009.03.20. 13:12 Barby(kicsit hosszú)

Az elsőnél tizenhat éves múltam, másodikos gimnazista – igen másodikos, nem pedig tizedikes, nálunk még így mondták. Szóval másodikos egy kórusáról híres, jó nevű belvárosi gimnáziumban. Mondhatni családi suli volt, anyám is ott végzett, nagyapám pedig ott is tanított. Jó anyám számtalan történetet tudott mesélni a helyzet okozta kellemetlenségekről. Nekem szerencsére nem kellett szembenéznem ehhez hasonló problémákkal, békésen élhettem az életem – hacsak a matekkal való birkózásaimat nem tekintjük gondnak… A mai tiniket elnézve azt mondhatom, hogy nem kezdtem korán érdeklődni a szex iránt. Sokáig egyáltalában nem foglalkoztam a témával, élveztem a tanulást – tudom meglepő! – nyelvérzékemnek hála elsősorban az angol és az orosz ment igazán. Bár az utóbbit kezdem elfelejteni, azért még álmomból fölébresztve is el tudom darálni, hogy „Prepodavatyelnyíca ja dakladivaju vam, vgruppe sesztnadcaty cselovek…” ésatöbbi, ésatöbbi. Egyszóval tizenhat éves koromig nem érdekelt a szex. A dolog akkor változott meg, mikor új osztálytársunk érkezett, családi okokból félév után. Bea valami elképesztő vagány csaj volt, egy-két nap alatt a suli legnagyobb szájú nőszemélye lett, kitéve több tanár és diák leplezetlen ellenszenvének, és kevesebbek elismerésének. Első pillanattól fogva kedveltük egymást, ami elég furcsa, hiszen az ő szókimondó stílusa elég nehezen fért össze visszahúzódó lényemmel. Igaz, az ellentétek vonzzák egymást – szokták volt mondani. Mire beilleszkedett az osztályba, már sülve-főve együtt voltunk. Az ő nyíltsága döbbentett rá arra, hogy testem is van, és nem csak a presentek, simplek, pastok és perfectek léteznek. Bea ugyanis elképesztő mennyiségben falta a fiúkat, egy-két hetes járás után dobva olyanokat, akiket mi egyszerű földi halandók boldogan el tudtunk volna képzelni magunk mellett! Azzal, hogy rendszerint vele láttak, én is a srácok érdeklődésébe kerültem. Be kell vallanom, bizony hízelgett a dolog! Hízelgett, annak ellenére, hogy én sosem engedtem őket egy bizonyos pontnál tovább. Eleget is cukkolt érte Bea, hogy nem feküdtem le velük. De a csókok, és a remegő kezes tapogatózások, simogatások engem teljesen kielégítettek. Nem engedett tovább a neveltetésem, meg még valami, amit akkor még nem is sejtettem. Este a kádban, vagy a takaró alatt ugyan megindult a kezem, de azok a maszturbálások csak valami homályos alak körül mozogtak, és inkább saját testem felfedezése volt a lényeg, nem pedig a gyönyörszerzés. Aztán egyik nap egymás mellett ballagtunk felfelé a büféből; éppen a fantát kortyoltam a pohárból – hol volt még a szívószálas megoldás! – kezemben több kókuszgolyót egyensúlyozva, mikor Bea könyökével oldalba bökött: - Tudtad, hogy Nóri leszbikus? A lökéstől félrenyelve, köhögve-harákolva kapkodtam a levegő után, és könnyeimen keresztül néztem a mellettünk lefelé elhaladó lány után. Nem, válaszoltam, nem tudtam. Be kell vallanom, akkoriban fogalmam sem volt az egészről, és nem csak nekem. Ismertük a kifejezést, azok közé a szavak közé tartozott, amin elvihog az ember, miközben fogalma sincs mi az, amin ilyen jól szórakozik. Annyit tudtam a témában, hogy a leszbi annyit tesz, hogy nő nővel csinál bizonyos dolgokat, de mivel eddig a szexszel sem foglalkoztam, hát fogalmam sem volt arról ez mit is takar. De aznap este sokat gondolkodtam a dolgon. Amint az ágyban feküdtem, kezeim a melleimen, és apró csigákkal fedett puncimon kalandoztak, akkor jutott eszembe, milyen lenne, ha mindezt Nóri tenné velem! A dolog furcsasága, és egyébként is izgatott állapotom olyan orgazmushoz juttatott, amit addig még sosem éltem át. Percekig ziháltam combjaim közé szorított kezemmel, alig-alig tértem magamhoz. Másnap persze mélységesen hallgattam az esetről, egy árva kukkot nem szóltam róla Beának. De a folyosón állandóan Nórit figyeltem, hogy jól agyamba véssem alakját, és arcának vonásait. Szerencsére ez nem volt feltűnő, mert Beával minden szünetben fel-alá korzóztunk egyébként is. Nóri akkor „nagy” negyedikes volt, és így arisztokratikusan külön vonult, csakúgy, mint évfolyamtársai többsége. Azért persze lehetett látni – szerencsére. Nem volt egy bombázó típus, noha mindene megvolt, amit egy nőnek viselnie kell. Megfelelő nagyságú mellek, amelyek kellően kitöltik a pulóvert, karcsú derék, gömbölyű popsi, és hosszú lábak. Csak a „bombázóság” hiányzott belőle, egyszóval teljesen átlagos, szép magyar lány volt. De ahogy stikában figyelgettem, nekem bizony egyre jobban tetszett! Még a negyedikesek fennkölt, méltóságteljes, a „kicsiket” lenéző viselkedése is jól állt neki. Így telt el vagy egy hónap. Szünetekben Nóri becserkészése, esténként az ágyban pedig az őrületes gyönyört okozó maszturbálások. Akár azt is mondhatjuk, hogy belelovalltam magamat a dologba. Lényeg az, hogy minden szabad gondolatomat az töltötte ki, hogy mi lenne ha ő, meg esetleg én, szóval hogy… Persze lebuktam. Bea a húszperces ebédszünetben, mikor már harmadszor mentünk el a menzások előtt, és tekertem ki a nyakam Nóri irányába – mikor máskor a lábamat nem voltam hajlandó betenni az ebédlőbe – megragadott, kivonszolt a folyosóra és nekem esett. - Idefigyelj! Ha érdekel a lány, akkor miért nem szólsz?! Kóválygunk fel-alá állandóan, érdekes módon mindig oda érkezünk, ahol ő van! Bemutatlak neki, de ne vonszolj folyton a menzára, mert elhányom magam a szagtól! Furcsán nézhettem rá, mert aztán csendesebben megkérdezte: - Ennyire érdekel? - Igen… Nem tudom miért… Csak borzasztóan izgat és… - Ne dumálj! – vágott közbe. – Pikáns a dolog, más, mint a többi, és te rágerjedtél! Jól fejezte ki a dolgot. Tényleg a dolog pikantériája izgatott. Persze az is izgató volt, mikor egy fiú ölelt, vagy keze a mellemet fogta, de ez más volt. Furcsa és egyben izgató, hogy egy azonos nemű emberrel ölelkezik az ember! - Meg akarsz vele ismerkedni? – tette fel Bea kíméletlenül a kérdést. - Neem, dehogy! Azaz, hogy… Ez olyan ciki! – éreztem, hogy vérvörös az arcom. - Akarod, vagy nem? Sok minden végigfutott az agyamon. Bevállalni egy ilyet, eltűrni a mocskolódásokat, amik Nórit is körülveszik? És mit szólna hozzá anyám, meg az apám? Ugyanakkor, ha csak negyedannyira lesz jó a dolog, mint a maszti, már megéri! Rábólintottam. - Igen… Bea bólintott, csak annyit kért ne kérdezgessem tőle állandóan beszélt-e már vele, vagy, hogy mit szólt Nóri, satöbbi. Elfogadtam a feltételt. Persze azért magamban állandó jelleggel izgultam. Izgultam, hogy beszéljen vele minél előbb, érezhessem mihamarabb Nóri karcsú ujjait ott, ahova eddig csak a magamé csúszott; és izgultam, nehogy beszéljen vele, mert annyira ciki lesz, ha elém áll, beszélni kell vele, esetleg kettesben menni az utcán, és mi van, ha meg akar csókolni… Azért meg kell vallanom, inkább abban reménykedtem, hogy összejön a dolog. A vágytól egész napokat remegett a gyomrom, ahogy pincsikutya tekintettel követtem Nórit a folyosón, és akaratlanul is összehasonlítottam a magam tizenhat éves, egyszerre szögletes és gömbölyű, nőiesedő testét az ő érett, felnőtt alakjával. Ilyenkor pedig elhinni sem tudtam, hogy bármi is történjen: tuti, hogy nem kell neki egy hozzám hasonló, szúrós könyökű, térdű, alig mellesedő csajszi. Furcsa volt Bea hozzáállása is, aki látva rajtam a türelmetlen vágyat, minden alkalmat megragadott arra, hogy elfoglalja gondolataimat. Furcsa volt, hogy nem ítél el, nem tesz megjegyzéseket – amiket bizony megkaptam volna, ha osztályunk tagjai számára kitudódott volna a dolog. Akkor még nem tudtam, csak jóval később derült ki számomra, hogy Bea sem veti meg a lányokat – így persze, hogy nem ítélt el. Aztán egy nap azzal fejezte be búcsúzkodásunkat, hogy másnap intézzem el, ne kelljen sietnem haza, nyelvórára és egyéb nyalánkságokra, hanem tegyem magam szabaddá. Hiába faggattam, egy szóval sem mondott többet, sőt egyenesen élvezte „hatalmát” fölöttem. Annyit mondhatok, hogy nem sokat tanultam odahaza. Fel-alá járkáltam a lakásban, a kertben, államvizsgájára készülő bátyám legnagyobb örömére, aki akárhova vonult kötetnyi jegyzetekkel hóna alatt, mindenhol belém ütközött. Szokott ironikus stílusában érdeklődött afelől, netán besózták-e a hátsómat? Belegondolva nem is tévedett olyan sokat, az a pár centi egész jó találati pontosságnak mondható. Másnap sem tudtam kihúzni semmit Beából – pedig próbálkoztam mindennel, – csak vigyorgott, mint egy fakutya, és vihorászva próbálta énekelni az akkor divatos együttesecske napestig hallgatott szerelmes dalocskáját. Tekintettel korántsem énekkari szintű hangjára – szép a hangja, csak rossz hallgatni, – ez még tovább növelte türelmetlenségemet. Nagy nehezen véget ért a tanítás – bár a gimnazistákra inkább a „tanuló” kifejezést szokták alkalmazni, ezen a napon én már felsőoktatási szinten voltam, lévén csupán „hallgatóként” működtem közre az órákon. Bea elmarkolta karomat, és megindult velem előre. A második sarok után már sejtettem hova igyekszünk: a suli diákságának egyik törzshelyére, egy önmagát teázóként hirdető kocsmába. Ahogy feltipegtünk a csigalépcső keskeny fokain, nem mertem levegőt venni. Aztán kíváncsi szemeim előtt feltárult az emeleti szint. Egy kupac negyedikes, és harmadikos között ott ült Nóri is! Azonnal zavarba jöttem, bár még semmi sem történt. Bea hangos és élénk köszönéséhez egy elmotyogott „hellóval” csatlakoztam. Mit tesz Isten, mi ketten Nóri mellett telepedtünk le. Bea valami elképesztő komolysággal fordult a lányhoz. - A barátnőm – mondta a nevemet. - Szia! – mért végig Nóri. - ’eló – alig tudtam megszólalni. Kezet nyújtott – utólag elég furcsa volt a dolog, nem volt ez szokásban. Én pedig remegő ujjakkal fogtam meg. Puha és forró bőre ellenére kézfogása határozott volt. Ahogy hozzámért, abban a pillanatban minden eltűnt egy kavargó vörös ködben, aminek közepén én kavarogtam a legjobban. Szédülésem közepette csupán két élénk kék szeme volt a biztos pont: röpke kézfogásunk alatt mérlegre tett, elemzett, és döntött. Méghozzá pozitívan, mert kedvesen elmosolyodott. - Örülök, hogy megismerkedtünk! - Én is – próbáltam érthetően beszélni. És csak néztem csinos arcát, szép metszésű ajkait, amint valami megjegyzést tett az asztal körül folyó beszélgetéshez. Dörömbölt a halántékomon az ér, izzadó tenyeremet lopva megtöröltem nadrágomon. Zavarom egyértelmű volt, mert Bea magához ragadta a beszélgetés irányítását, és ügyesen vont bele engem is. Ha nem is nyugodtam meg, de legalább csillapodott egy kicsit remegésem. Aztán egyik pillanatban azt vettem észre, hogy Bea az asztal másik oldalán egy sráccal enyeleg, én pedig ott ülök egyedül Nóri mellett, aki mosolyogva fordul felém… A délután és az este csupán egy hatalmas rózsaszín ködfelhővé alakult. Pedig nem történt semmi, csupán beszélgettünk, semmitmondó témákról: iskola, barátok, zene, könyv, szabadidő. Még csak célzást sem tett semmire, egy ujjal sem ért hozzám, mégis minden porcikámban éreztem, hogy érdeklem, sőt talán még tetszem is neki. Mert ő nekem egyre inkább. Könnyed kézmozdulatai, felsőtestén megfeszülő vékony pulcsija, az alatta domborodó mellekkel… Másnap reggel úgy rohantam a suliba, mint még soha. Ott akartam lenni a bejáratnál, megbizonyosodni róla, hogy ő is ott van, hogy fogadja-e köszönésem, hogy nem csak álom volt a tegnap délután! Nem álom volt. Úgy l

2009.03.19. 20:23 No Name

Akkor itt van a folytatás is! Tehát... Ekkor hallottunk valamilyen zajt. -Ne mozogj, ne adj ki semmilyen hangot! - mondta fenyegetően. A zaj egy ember lehetett, de nem tudom, hogy kicsoda. Eközben a srác nyelve a nemiszervemhez ért. Ekkor összerándultam, majd újra mozdulatlanul feküdtem. Nagyon gyorsan elkezdett nyalni, egyre csak gyorsabban, gyorsabban, és még gyorsabban, miközben én nem mozdulhattam meg. Hát nehéz volt. Nem is értettem, hogy hogyan nem fáradhatott el. Amikor az ember beakart jönni, nem tudott, mert be volt zárva az ajtó... A pasit még ez sem zavarta meg, foltyatta tovább, kicsit gyorsabb mozdulatokkal. Vadságát már egészen megszoktam, amikor végre abbahagyta. De csak ezt! Elkezdte a csikéómat izgatni a kezável, amit idáig a nyelvével tett meg... Ezt sem túl lassan. Amikor végzett, levette a számról a kötést. Megfogta a fejemet, és mondta, hogy: -Csináld! - és betolta a nemiszervét a számba, majd föl-le, föl-le húzogatta a fejemet. Amikor már számomra elég volt (3 perc után) kivettem a számból AZT... De ő visszairányította a fejemet, és gyorsabban irányította. Újabb három perc után leállított. -Most meg a kezeddel, hogy tényleg élvezzem ezt! A gyorsaság nagyon fontos ám! - ja, amúgy meg az az emberke már régen elment... -Áhh, ahh, ezaz, még gyorsabban! - mondta, amikor kezeimmel szereztem neki örömet. Már vagy fél órája kezdtük ezt el. Amikor végeztem, láttam, hogy élvezte. -Jó, akkor most egy kis sztriptíz is! - parancsolt rám. Én fölvettem a ruháimat, és vetkőztem neki. Utána pedig osolyogva újra letepert, és megint gyorsan kinyalt. -Bocsi, nem bírtam ki! Ezután elment... tehát nem halolt be, csak izgalomra várt.... No Name

2009.03.19. 20:00 LenniÉn

Chris és Christyne (Micc): Tökre jó volt!!!!!!!! Teírtad? :D

2009.03.19. 14:50 No Name

Vanda vagyok, 14 éves. Egyszer a suliban tesi után öltöztem át. Már mindenki végzett csak én voltam tovább. gyakoroltam kosárra. Egyedül öltöztem, de előtte még a tesitanár azt mondta, hogy zárjam majd be az ajtót, és odaadta a kulcsokat. Lezuhyanoztam, a kulcsot meg addig letettem az egyik padra az öltözőben. Zuhi után fölöltöztem. Már éppen menni készültem, amikor bejött valaki. Egy kb 25-26 éves pasi. Emlékszem rá, a múltheti farsangi buli DJ-je volt az, gondolom, itt hagyott pár cuccot. De nem!!! Megfogta a kulcsokat, bezárta az ajtót, és elindult felém. A kulcs a zárban volt addig. Megcsókolt. Nem értettem, hogy mi történt... Aztán mondta: -Na most itt töltünk egy kis időt! - lefogott, valamivel bekötötte a számat, és letépte rólam a ruhákat. Próbáltam ellenállni. -Ne ellenkezz, mert annak súlyos következményei lehetnek!!! Megértetted?! - bólogattam, mert féltem, és nagyon megijedtem. Ő is levetkőzött, a cuccok szanaszét dobálva, és a földre lökött a srác. -Nyisd szét a lábaidat! - parancsolta. Engedelmeskedtem neki... Mosolygott, majd letérdelt elém. Ekkor hallottunk valamilyen zajt. -Ne mozogj, ne adj ki semmilyen hangot! - mondta fenyegetően. A zaj egy ember lehetett, de nem tudom, hogy kicsoda. Eközben a srác nyelve a nemiszervemhez ért. Ekkor összerándultam, majd újra mozdulatlanul feküdtem. Nagyon gyorsan elkezdett nyalni, egysre csak gyorsabban, gyorsabban, és még gyorsabban, miközben én nem mozdulhattam meg. Hát nehéz volt. Nem is értettem, hogy hogyan nem fáradhatott el. FOLYTATOM....

2009.03.19. 14:02 Chris és Christyne (Micc)

Christyne vagyok, 20 éves. Nincsen életcélom, lesz ami lesz, nem érdekel sok minden, meg tudok oldani mindent egyedül. Mások azt mondják, vasakaratom van, lehet, nem tudom. Semmit nem utálok igazán, kivétel egyetlenegy "dolgot": Chris-t. Chris egy osztálytársam, akinek ugyanez az élete alapelve, és mivel én utálom magam, utálom őt is, mert ő tisztára olyan mint én... nem érdekli semmi, annyira ellenszenves... Egyszerűen nem értem mi a franc baja van, nekem van okom rá, amiért ilyen vagyok, nem volt túl jó gyerekkorom, de ő ezzel mit akar? Utálom az ilyeneket... Egyik nap, egy olyan tipikus álmos-hétfőn is csak veszekedtünk, mindig ezt csináljuk. Veszekedni, veszekedni, veszekedni... - Hogy érted, hogy én téged utánozlak? Igenis van okom rá, amiért ilyen vagyok! - csattantam fel. Már kb. fél órája veszekedtünk. - És mégpedig mi? - tette fel az idióta kérdését, de nem figyeltem rá. - Neked mi okod van rá? Van családod, mindened meg van, te meg tök mogorva vagy meg minden, miért csinálod? Azt hiszed, ez olyan "menő"? - Hát pont hogy nekem van rá okom, neked viszont nincs... és kcisit sem menő, csak hogy tudd! Kicsit elegem lett őméltóságából, ezért faképnél hagytam. Hogy lehet valaki ennyire hülye??!!? Nagy és erőteljes lépésekkel vágtattam haza. Ott leültem a tv elé, és unottan bámultam. Miután már teljesen elhülyítettek a gagyi szappanoperák eldöntöttem, hogy sétálni indulok. Felvettem egy vékonyabb farmerdzsekit, és kiléptem a friss levegőre. A dühöm nagy része elszállt, tudtam, még tartogatnom kell holnapra, és azutánra, és... A nap erőteljesen sütött, mégsem volt olyan meleg, de nem is zavart. Nem nagyon szeretem amikor lefő a fejem a helyéről... a hideget sem szeretem... tulajdonképpen semmit se szeretek, de ez az idő azért kellemes. Egy közeli tó, a kedvencem. Egyáltalán ha valamit nem utálok, az ez a tó. A felszíne mint egy világító tükör, a fák látszanak benne, és ahogy egy-két aranysárga hal elúszik az alján a víz felszíne meglibben, és a nepfényt, melyet állandóan visszatükröz kissé meginogtatja. Gyönyörű látvány, de hagyjuk a nyálangzást, ez az a dolog, amit legjobban utálok. Leültem a szokásos fám alá, lehunytam a szemem, és már szinte az alvás határán voltam, amikor lépteket hallottam. Egy velem egyidős fiú jött le a parta, látszólag nem vett észre. Nem nagyon izgattam magam miatta, csak a kacsákat etetni jött. Ekkor belémhasított a felismerés: ez Chris. Fúj, ettől a kölyöktől soha nem lehet már nyugtom? Sebaj, nem vett észre, addig még nyugalom van. Megint lehunytam a szemem, de a kacsák izgatott és éhes hápogásától már a saját gondolataimat sem hallottam. Muszáj volt beszólnom annak az idiótának...: - Mivan, a rosszéletű diszkópatkány gyónni szeretne? - igazából én sem értettem, de jól hangzott. - Na ne... - fú, milyen kedves beszólás volt ez... - Mivan, így üdvözlöd a kedves ős-ellenséged? - kérdeztem nyájasan. - Így hát. Nem igaz, hogy amikor kacsákat etetek, te még akkor is felbukkansz! - Nahát, ezt gondoltam én is! - erőteljesen hátravetettem magam fekvő pózba, és lehunytam a szemem. - Mivan, strucc-effektet használsz? - kérdezte. - Hogy mit?! - Homokba dugod a fejed, ha valami rossz történik... - Nem nagyon izgatom fel magam egy "ilyen" miatt. - Biztos? - egyre közelebbről hallottam a hangját, ezért felültem, és láttam, hogy már szinte itt áll az orrom előtt. - Mit akarsz? - kérdeztem a lehető legellenszenvesebb hangon, amit kiadni tudtam. - Csak egy valamit tisztázzunk... te miért vagy ilyen? - leült mellém. - Nem volt jó gyerekkorom... e szüleim elhagytam, árvaházban nevelkedtem, szal egy nagy csőd volt az egész... de nekem semmi okod, hogy ilyen legyél, csak menőnek érzed magad - jelentettem ki az állítólagos tényt. - Miért akarsz mindent kérdés nélkül tudni? Honnan veszed ezt az egészet? Nekem apukám autóbalesetben meghalt, anyukám meg négy, vagy öt éve öngyilkos lett, mert nem bírta a fájdalmat... ez annyira felhőtlen élet volna? - N-nem... - ismertem el. Fogalmam sem volt, hogy ilyen múltja van, hiszen senkinek nem beszélt erről... kezdtem megérteni. - Akkor... béke? - kérdezte tök váratlanul. - Na ne, én nem vagyok ilyen megbocsátó... amiket mondtá, azt nem fogom csak úgy elfelejteni... még mindig utállak! - mosolyogtam rá. - Christyne... - aztán mintha kihagyott volna az emlékezetem... nem tudom mi történt, arra emlékszem, hogy az arca egyre közeledett, emgéreztem a meleg, puha, és érdes nyelvét, aztán nagy sötétség... valahogy a szobájába keveredtünk, és a nyelve érzése nem akart szűnni. Csókolóztunk az ő szobáján, és minden követte az előzőket. Meleg kezeivel benyúlt a pólóm alá, és lassan húzni kezdte lefelé. Nem tudtam, és nem is akartam ellenkezni. Valami furcsa érzés keríett magába, olyan, mintha beszipolyozott volna. A kétely, a vágy, a kély, és a kalandvágy egyszerre tudatosulkt bennem, és csak hagytam, hadd vetkőztessen, aztán csak néztem, ahogy maga is levetkőzik. Gyengéden bedöntött az ágyába, és ott csókolt tovább. A keze a tarkómról megmozdult, és a mellem felé kezdett poroszkálni. Én csak hagytam. Hirtelen abbahagyott mindent, és kissé fölemelkedett. - Te szeretnéd ezt? - kérdezte. A szeméből sugárzott a melegség, még nem láttam ilyen gyönyörű szempárt. Váalsz helyett újabb forró csókban részesítette, amit igennek vett (persze én annak is szántam), és a keze végleg a melleimen pihent. A másikkal kicsit lejjebb ment, és a csiklómat izgatta, mintha nem lett volna eléggé felizgulva... az én kezeim tudatomon kívül a férfiasságára vándorortak, és lassú tempóval kényeztették azt. Chris csókja lecsúszott, és a nyakamat harapdálta, amit én boldogan jutalmaztam. A kéjes csók még lejjebb vándorolt, és a mellbimbómat kényeztette. A csiklómat izgató ujjai nem hagyták abba a munkálatot, és éreztem, nem bírom tovább. Felnyögtem, mire a fiúföljebb ereszkedett, mindkét kezével a hajamba túrt, és újra a számat illette meg forró ajkaival. Éreztem, hogy a férfiassága egyre keményebb, és kezdi elveszteni a fejét. Egy pillanatra megijedtem, de bennem is előtört az erős vágy a fiú iránt. Éreztem, hogy behatolt, és e csókba nyögtem egy nagyon halkat. Aztán ahogy mozgott bennem a nyögéseim is egyre erőteljesebbek lettek, és hallottam; ő sem tesz másképp. Tövig belémhatolt, és egy kéjes sikoly tört elő belőlem, de ő csak tartotta az iramot, ezért egyre hangosodó elvezettel telített sikkantások hagyták el a számat, és kiegészítették a barátom mély dörmögését. Kicsit lassított a tempón, érztem; kifáradt, és én is. Végleg kimászott belőlem, már csak a forró csók maradt meg. Egy idő után annak is vége szakadt, lefeküdt mellém, és izmos, biztonságot adó karjaival átölelt, míg álomba nem zuhantunk...   Remélem tetszett =))

2009.03.18. 15:16 Kiki

Helló! Jaja, én írtam, és köszike a véleményeket! :) Kiki

2009.03.17. 22:08 LenniÉn

Kiki sztem az első az úgymond izgalmas a második meg inkább romantikus. De nekem mind2 teccik :) Egyik ezért- másik azért :P

2009.03.17. 20:50 *Jane*

Egy kicsit uncsi volt :S De azért nem olyan rossz... Csak nem volt benne olyan sok érzelem, meg vágyakozás... Az előző, akármennyire is durva volt, h megerőszakolták Noémit, szerintem vmilyen szintem jobb volt... sry. Am te írtad? :O

2009.03.17. 20:28 Kiki

Helló! Oké, örülök, hogy tetszik, és köszi! :) Szóval Noémi... Az eset után visszamentem bulizni a diszkóba. Már kevesebben voltak, kb 11 óra lehetett... Megláttam Erikát aki egy kicsit már részegen, és kiütve ült a pultnál. Odamentem hozzá. Azt mondta, hogy találkozott egy 18 éves, Levente nevű pasival. Összeismerkedtek, és fogjuk rá, hogy össze is jöttek. Ezután én is megismertem én is őt. Helyes, magas, stb... Utána elmondtam Erikának az én sztorimat is. Le volt döbbenve. Később kiderült, hogy Levente ismeri Ádámot, és már 3 lánnyal is ugyanezt tette. Én voltam neki a negyedik. Megbeszéltük, hogy másnap este elmegyek a találkozóra... De nem egyedül! Levi és Erika is jön, és a srác megveri őt (mert amúgy is utálják egymást...) Másnap: A verekedés után Ádám kitörölte a mobilszámomat, és hazament. Többet nem fog senkit sem zaklatni! :) Ennek örülök... Erika és új barátja, Levi, elmentek a diszkóba. Én addig egyedül voltam, de most vigyáztam! Biztam benne, hogy nem jön még egy ilyen Ádám féleség. Hát nem is jött, hanem egy tök másik srác! Máté... a volt barátom! Akivel pont ma egy hete szakítottam... Leült mellém, és beszélgettünk. Lehet, hogy barátok leszünk? Hát igen, ezt gondoltam, amíg el nem mondta, hogy megbánta a szakítás kezdeményezését, és hogy még mindig szeret egem. Megcsókolt. Hosszasan csókolóztunk, amíg ugyanazt nem tette, mint Ádi: benylt a pólóm alá. Hirtelen abbahagytam mindent, eltoltam magamtól, és sírni kedztem. -Mi a baj, Noémi? - kérdezte, mit sem sejtve a tegnapi esetről... Úgy döntöttem, hogy elmondok neki mindent Ádámról. Nagyon megértő volt, és eztmondta: -Én sohasem csinálnék veled ilyet! - ez megnyugtató volt. Megint csókolóztunk. Egyszer csak azon kaptam magamat, hogy fönt vagyunk a lakásában, csak mi ketten, teljesen egyedül... A pólóm már a földön, az övé közvetlenül az enyém mellett van... Csókok ezrei közben már a szoknyám sincsen rajtam, az ő nadrágja meg pont most került le. A fehérneműk is lent a földön, a teste rajtam, a keze a melleimen... Ő tényleg óvatos volt, nem úgy, mint Ádi... Máté egyre lejjebb vitte a kezét, egészen ODÁIG... Hirtelen megállítottam, mert eszembe jutott újra Ádám. Akkor megkérdezte, hogy mi a baj. -Semmi! - mondtam 10 mp gondolkodás után, teljesen felkészülve, és én is rátettem a kezemetaz ő nemiszervére. Kezünk ugyanabban a gyorsaságban mozgott, egyszerre élveztünk mindent. Pont, mint az első szeretkezésünknél... Pedig azóta... ez kb a tizedik lehet... De mindegy, hagyjuk, nagyon jó volt minden! Annyira szeretem ezt a fiút! Követték egymást az események, nyelvét ott lent éreztem... Lassú és lágy mozdulatokkal kezdve gyors és ritmusosabb módszerré alakult át ez az egész esemény... Én következtem. Ugyanezt csináltam neki, több ideig, mint ő nekem. Lassan, gyorsabban, gyorsan, majd végül mindketten elfáradtunk. Ezután elővett az éjjeliszekrényéből egy óvszert, és felhúzta magának. Megint a lassúból gyors módszert választotta. Ki-be húzogatta... Éjfél körül visszamentünk a buliba. El sem hiszem, hogy 2 óráig egymásé lehettünk (a parki beszélgetésünkkel együtt) és utána még több évig is! /talán.../ És ez milyen volt? :) Kiki

2009.03.17. 19:00 vivi

Aki akar a szexről,menstruációr ól stb...ről beszélni az vegyen fel msnre!!!!!!!!!!!! csajszika33@freemail. hu

2009.03.17. 18:57 vivi

Nekem tetszik legyen folytatás :)

2009.03.17. 18:54 Gumikacsa:P [Már Jane!!!]

Akkor: IGEEEEEEEEEEN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

2009.03.17. 18:48 Kiki

*boldog

[Későbbi] [2271-2252] [2251-2232] [2231-2212] [2211-2192] [2191-2172] [2171-2152] [2151-2132] [2131-2112] [2111-2092] [2091-2072] [2071-2052] [2051-2032] [2031-2012] [2011-1992] [1991-1972] [1971-1952] [1951-1932] [1931-1912] [1911-1892] [1891-1872] [1871-1852] [1851-1832] [1831-1812] [1811-1792] [1791-1772] [1771-1752] [1751-1732] [1731-1712] [1711-1692] [1691-1672] [1671-1652] [1651-1632] [1631-1612] [1611-1592] [1591-1572] [1571-1552] [1551-1532] [1531-1512] [1511-1492] [1491-1472] [1471-1452] [1451-1432] [1431-1412] [1411-1392] [1391-1372] [1371-1352] [1351-1332] [1331-1312] [Korábbi] [Archívum]