sziasztok. elég összetett problémám van, de remélem kibogozzátok és tudtok segíteni, vagy a tapasztalataitokat leírjátok, ha szereztetek már ilyen téren. :(
szóval már több mint fél éve, h egy srác (dávid) miatt szenvedtem. jártunk már 2x, de valahogy sose akart igazán összejönni a dolog kettőnk között. :( napi szinten sírtam miatta, volt mikor megint megbeszéltük, hogy találkozunk, nem jött el... összevesztünk apróságokon, stb. nem nagyon tudtam más pasira ránézni, ha mégis kavartam 1 este valakivel, bűntudatom volt. pár hete találkoztunk, jó volt látni... de valahogy más volt minden. nem éreztem azt a pluszt, amit ilyenkor kéne. a gond az, hogy mindig elmondja mennyire szeret, velem akar lenni, stb. de nem tudok hinni neki, mert mialatt "ennyire szeret engem" 2 csajjal (ennyiről tudok:) kavart mellettem, csak megtudtam. és akkor is úgy akarta beállítani a helyzetet, mintha én lennék a hibás. :| tegnap összefutottunk, teljesen véletlen, adott puszit és pár szót váltottunk.. megint nem éreztem semmi extrát, csak annyit hogy jó látni. de inkább mentem volna, minthogy vele maradjak. nem tudok benne bízni. egy idegennek hiszek inkább, mint neki. ezt neki is megmondtam, de elnézett a dolgok felett, nem tulajdonított különösebb jelentőséget neki. szerintem bele untam abba a fájdalomba, amit miatta éreztem minden nap... csaaak, nagyon szeretek vele viszont beszélgetni. :/ meg tudok nyílni mindenkinek (bizonyos határokkal persze), de ő .. olyan mintha a l.barátnőmmel beszélgetnék. és attól félek, ha nem jövök vele össze, és elmondom neki hogy én már nem szeretem, nem fogunk többet beszélni. :( októberben találkoztam volt évfolyamtársammal, akivel addig is nagyon jóba voltam, tetszett is , de mivel összejött a l.barátnőmmel, akivel 3 éve voltunk jóban rosszban együtt, kiábrándultam belőle, sőt a csajjal is összevesztem. smároltunk... utána többször is találkoztunk, jó volt vele, de nem éreztem szerelmet, csak azt tudtam, jó vele.. sosem gondoltam rá, nem csak ő foglalkoztat, meg igazából tudtam, hogy ő sosem jönne össze velem, én meg vele, mivel ismerem, és tudom, hogy elég gyerekes.. :| de.. tegnap voltunk egy házibuliban, és ő is ott volt, adott puszit, megfogta a derekam, és táncoltunk. olyan jó érzés volt :):$ aztán megláttam, hogy egy csomó lánnyal kavar, mindegyik rázza a picsáját neki, és a régebbi legjobb barátnőmmel smárolt is.. és pont láttam őket. elkezdtem sírni.. ma rám írt a srác msn-en, hogy haragszok e rá (mert reggel ne köszöntem neki).. és mondtam, hogy nem, csak szarul esett valamiért a tegnap este. írta, hogy ő ezt nem érti. és elmondtam neki, hogy rossz volt látni őket. :S és azóta, alig ír... lehet nem kellett volna elmondanom? :| és van még 1 fiú, (zoli).. aki nagyon tetszik. külsőleg. jóba vagyok a haverjával, és mondta, hogy mindig rólam áradozik neki, meg nekem is mondta már, hogy bejövök neki (mert felvett msnre).. csak olyan kis nyuszika :( amikor felvett, nem is írt rám h szia, azért vettelek fel, mert ... stb. én írtam rá, és akkor se mondta magától, nekem kellett kérdezgetni. mostanában mindig rám ír, de nem nagyon beszédes, ami nem igazán jön be, mivel belőlem meg mindig dől a szó. :/ tegnap reggel találkoztunk, adott puszit meg 1 kicsit beszéltünk, csak sietnie kellett. személyesen nem tűnik olyan nyuszinak, de msn-en... mit vár, majd én fűzöm be?: S
ha valaki már volt hasonló helyzetben, az leírná a tapasztalatait, meg hogy mit hogy csinált? :/ fontos lenne. előre is köszönöm.. |